A fekete hegyek országa hatalmas meglepetés volt számomra. Nem gondoltam volna, hogy ennyire csodálatos helyeken fogunk megfordulni és hogy ennyire jól fogjuk magunkat érezni. Újra bebizonyosodott, hogy a mesés helyekért nem kell túl messzire utazni – Montenegróba mindössze egy óra a repülőút Budapestről.
Akik terveznek ide utazni, azokkal szeretnék megosztani egy szuper programtervet, de még előtte jöjjenek a hasznos infók és az érdekességek:
- Montenegró nem tagja az EU-nak, csupán tagjelöltje. Ennek ellenére, valamint mivel nincs saját valutájuk, eurót használnak.
- Ebből következik az is, hogy nem használhatjuk kényelmesen a mobil adatforgalmunkat, mint az EU zónában, ami nekem leginkább a GPS miatt jelent problémát. Erre viszont találtam egy jó megoldást: a maps.me alkalmazást letöltve ugyanis offline is használhatunk térképet útvonaltervezéshez. Nem kell mást tenni, mint előre letölteni az adott térség vagy ország térképét, amit aztán később bármikor használhatunk. Nekünk végig nagyon jól működött. Lehet venni egyébként olcsón, sok helyen SIM-kártyát, ha valaki ragaszkodik az állandó interneteléréshez. Én ilyenkor inkább élvezem az offline világot 🙂
- Beutazáshoz elég a személyigazolvány, vízum nincs.
- Budapest és Podgorica között (ami egyébként egy nagyon kicsi reptér) a Wizzair közlekedik. Észrevettük, hogy a Wizz applikáció visszafelé nem engedte letölteni a mobil beszállókártyát. Sok helyen írták, hogy ezen a reptéren nem mindig fogadják el mobilon a vonalkódot. Mi nem kockáztattunk és elintéztük, hogy ki legyen nyomtatva visszafelé a beszállókártyánk. Bár ha jól láttuk, voltak akiknek elfogadták mobilon is (beszállásnál valamelyik sorban elfogadták, valamelyikben nem), én inkább azt ajánlom, hogy menjünk biztosra hiszen a fapados társaságok sok-sok pénzzel lehúzhatnak, ha elfelejtjük a check-in-t, vagy nincs nálunk a beszállókártya a megfelelő formátumban.
- Autóbérlés hitelkártya nélkül – az örök macera. Szerencsére rátaláltunk a myrentacar.com-ra, ahol így is meg tudtuk oldani az autóbérlést. Bankkártyáról levontak egy nagyon minimális összeget foglaláskor. A depozitot helyszínen, készpénzben tettük le, amit az út végén visszakaptunk, levonva belőle az autóbérlés árát.
Alapvetően Kotor volt az úticélunk, így itt foglaltam szállást mind a 3 éjszakára. Ez a hely pedig annyira megfogott, mint kevés más a világon.
Ahogy meghúzódik a csodás Dinári-hegység lábánál a kicsi és hangulatos óváros, mindez pedig találkozik a tengerrel; a mesés öböl, ami madártávlatból egészen olyan, mintha fjord lenne; a kultúra, a történelmi épületek, az óceánjárók látványa, az isteni ízek és színek….kontrasztos és mégis harmonikus. Az élmény és a hangulat, amit ott éreztünk, biztosan felejthetetlen marad.
Nem is csoda tehát, hogy ez a város az UNESCO világörökség része. Viszont nemcsak Kotor, hanem az öböl más kis városkái és falvai és meseszépek, mindenhol más érzés fogja el az embert. Én tehát az alábbiakat ajánlom egy tartalmas 3 napos úthoz Montenegróban:
- nap – utazás napja
Akik hozzánk hasonlóan a Wizz járatát választják, azok már korán megérkeznek Montenegróba. Podgoricából Kotor felé haladva mindenképp állj meg az ikonikus félszigetnél, Sveti Stefan-nál, hiszen ez az a hely, ami visszaköszön a képeslapokról. Miközben a látványt csodálod, reggelizz meg az Adrovic Hotel teraszán. Tökéletes indítás egy tökéletes naphoz.
Az út végig nagyon látványos – magas hegyek, tavak, kanyargós utak, idővel pedig a tengert is meglátjuk és onnantól a part mentén vezet végig az utunk. Áthaladunk Budva városán is, ami az egyik leghíresebb város Montenegróban – igazi üdülőközpont.
Kotorba érkezve én mindenképp azt ajánlom, hogy az óvárosban foglalj szállást. Egyszerűen át kell élni azt a feelinget. Mi itt szálltunk meg és nagyon szerettük. Kb. 10 perc sétára innen van egy nagy és ingyenes parkoló, ahol ott is hagyhatjuk a kocsit. Maga az óváros kicsi, gyalog simán bejárható az egész – már ha nem tévedsz el a labirintusban.
Az óvárosra később még visszatérünk – nézzük, mit csinálhatunk a városfalon túl. Nézelődhetünk a piacon, ami pont a városfal lábánál van. Vagy sétáljunk a kikötőben, a pálmafás sétányon. A kisebb hajókon kívül valószínűleg 1-2 óceánjárót is láthatunk közelről. Nézzük meg a kikötőben ülve naplementében, ahogy a hajók útnak indulnak. Ha pedig vacsorázni szeretnénk egy modern helyen az óvároson túl, akkor a LAV Gastro Bar-t érdemes megnézni, mi többször is ott ettünk és nagyon szerettük.
2. nap – Az öböl körül
Az első teljes napunkon úgy döntöttünk, bejárjuk az egész Kotori-öbölt, hiszen gyönyörű állomásokat találunk a part mentén.
Első állomás – Perast
Kotor-Perast – 15 perc
Ez a település szintén része az UNESCO világörökségnek. Amellett, hogy egy csodálatos kis ékszerdoboz, leginkább arról a kis mesterséges szigetről híres, amin a Sziklák Asszonya templom fekszik.
A legendák szerint ahányszor egy hajó elhagyta az öblöt, a kapitány egy szikladarabot vitt magával. Amikor visszatértek egy sikeres útról és meglátták Kotort, a szikladarabot az ott lévő zátonyra helyezték, így alakult ki ott a sziget és innen kapta a nevét az oda épített templom.
Erre a kis szigetre a partról néhány euróért átvisznek vízitaxival, motorcsónakkal.
Második állomás – Risan
Perast-Risan – 8 perc
Risan városa az egyik legrégebbi az öbölben, már az ókori Rómában is jelentős település volt. Ezekből az időkből megmaradt mozaikokat csodálhatunk meg ebben a városban, amelynek helyszíne egykor egy villa volt, ennek padlózatában maradtak meg a mozaikdarabok.
Harmadik állomás – Morinj
Risan – Morinj – 15 perc
Morinj városában egy étterem – Konoba Catovica Mlini- volt a végcél, ahol ebédelni szerettünk volna. Láttam képeken, hogy nagyon szép környezetben van, de minden képzeletünket felülmúlta, amit végül láttunk. Itt hagyományos ételek közül választhatunk leginkább. A gasztronómiában az olaszos vonások mellett a tenger gyümölcsei és a halak dominálnak, ezért mi megkóstoltunk egy paradicsomos alapú halászlevet. A helyszínről pedig beszéljenek inkább a képek.
Negyedik állomás – Herceg Novi
Morinj – Herceg Novi – 35 perc
Herceg Novi a legnagyobb település az eddig látogatottak közül. A sok-sok szép hely közül mi a tengeri erődöt néztük meg, ahol elképesztő volt a kilátás az öbölre, a kikötőre, a városra ami elterül a hegy lejtőjén. Miután sétáltunk és szétnéztünk ezen a környéken, ittunk egy kávét egy szintén mesés helyen.
Ötödik állomás – Porto Montenegro, Tivat
Herceg Novi – Kamenari (komp állomás) – 25 perc
Kamenari – Lepetane KOMP – kb. 15 perc, 5 EUR
Lepetane (komp állomás) – Porto Montenegro – 10 perc
Porto Montenegrot Montenegró Monaco-jaként emlegetik. Hatalmas yacht-kikötő, hotelkomplexum és designer üzletsor található itt. Kicsit mű, teljesen más mint a korábbi helyek, de attól még szép volt itt megnézni a naplementét.
Ezután visszamentünk Kotorba, ami innen még 25 perc volt, tehát tulajdonképpen egy kört tettünk meg.
3. nap – Kotor lentről és fentről
A napot egy szuper reggelivel indítottuk az óvárosban, az Astoria Hotel teraszán.
Majd pedig elindultunk a Szent-János erődítményhez hogy láthassuk az öblöt felülről is. Nem volt könnyű túra, sok-sok lépcsőfok vezetett az út végéhez, de a csodás kilátásért megérte. Órákat töltöttünk ott, próbálva betelni a látvánnyal. Elképesztő.
A kirándulás után visszatértünk az óvárosba és alig vártam, hogy elvesszünk a kis utcáiban. Imádtam betérni a kis bazárokba, amiken erősen érződött a török hatás.
Imádtuk az ételeket, amin pedig inkább az olasz hatás volt érezhető.
Imádtuk a régi épületeket, harangtornyokat, a mögöttük meghúzódó hegyek látványát.
És a csodás színeket.
Esténként szuper hangulatos bárok közül választhattunk, kedvencünk az Evergreen Jazz bár volt, ami már a helyszín miatt alapból olyan meghitt volt, de a jazz zene, a némafilm amit vetítettek és a finom bor volt az i-re a pont.
Nekem tényleg, minden túlzás nélkül a szívemhez nőtt ez a hely. Legszívesebben visszamennék csak egy hétvégére is, hogy átéljem azt a hangulatot újra. Visszatérnék nyáron, hogy fürödni is tudjunk a tengerben, de még télen is, mert egy ilyen helyen biztos nagyon szép a karácsonyi időszak. Meg bármelyik évszak. Viszlát Montenegró, remélem még találkozunk!