Izland határozottan a Föld egyik legszebb, legérdekesebb szigete, ahol az ember egyszerűen csak tátott szájjal csodálja, hogy mit alkotott a természet.
Régóta vágytunk már egy északi ország meglátogatására, Izland pedig különösen vonzott minket, úgyhogy hatalmas álmunk vált valóra ezzel az utazással. Nincs olyan fotó vagy videó, ami visszaadná a látványt, a nagyságokat vagy a természet elképesztő erejét, amikor például megállunk egy-egy vízesés lábánál – most mégis megpróbálom leírni az élményeimet, hátha azok is kedvet kapnak Izlandhoz, akik eddig nem terveztek ide utazni. Ebben a posztban a látnivalókról, szállásokról, vendéglőkről és a programtervről írtam, de ez már önmagában is elég hosszú, ezért egy második részben találtok minden más hasznos információt (beutazásról, autóbérlésről, árakról, időjárásról, stb.)
I. Látnivalók
Érdemes először nagyjából kitalálni, hogy mi lesz a programok menete, így a szállások helyszínét is ehhez tudjuk igazítani. Mi is így tettünk és sok időt megspóroltunk, hiszen kevesebbet kellett utaznunk a szállások és látnivalók között. A lent felsorolt látnivalók természetesen csak töredékét képzik Izlandnak, de talán ezek a helyszínek a legismertebbek, amiket általában mindenki megnéz, amikor először utazik a szigetre.
Arany Körút
Az Arany Körút egy Reykjavíkból induló és oda visszaérkező útvonal, mely érinti Izland fontos történelmi és természeti helyszíneit. Ez egy tökéletes egynapos program, mely esetünkben 5 megállót tartalmazott, de számtalan más helyszín van a közelben, amit érdemes lehet még útba ejteni.
Bár ez egy 200-300 km-es útvonal (attól függően, hogy hol fejezzük be), a megállók között egyszerre max. egy órát utazunk. A térképen láthatjátok az útvonalat és a megállókat – a mi esetünkben annyi volt az eltérés, hogy Reykjavík helyett Vatnsholt felé vettük az irányt a végén, hiszen onnan kényelmesebb volt megkezdeni a másnapi túránkat.
Thingvellir (Izlandiul Þingvellir) Nemzeti Park.
Ez a történelmileg igencsak fontos helyszín volt az első állomásunk az Arany Körúton. Itt alakult meg a világ első parlamentje, az úgynevezett Törvénysziklánál voltak a gyűlések és ott hirdették ki a törvényeket.
A helyszín geológiailag is rendkívül érdekes, hiszen itt találkoznak az amerikai és eurázsiai tektonikus lemezek, amik évente 2 cm-rel távolodnak egymástól.
A nemzeti park területén (ami egyébként az UNESCO világörökség része) találunk még egy 19. században épült templomot, ami egyébként Izland legelső templomának a helyére épült…
…átsétálhatunk a Thingvellir hasadékon…
…megnézhetjük az Öxarárfoss vízesést…
…vagy a Drekkingarhylurt, az egyik kis folyó kanyarulatában kialakult medencét, ami a 17. században kivégzések helyszíne volt.
A nemzeti park meglátogatására 2-3 órát érdemes rászánni.
Fun fact: az izlandi nyelv hasonlít leginkább az óészaki nyelvre, amit a vikingek beszéltek. Mivel Izland földrajzilag nagyon elszigetelt, nem sokat változott a nyelvük, nagyon régi írásokat is el tudnak olvasni. A skandináv térséget viszont sok behatás érte, így a mai norvég, svéd, dán vagy feröei nyelvek már közel sem hasonlítanak annyira az óészakira, mint az izlandi. Továbbá, Izland elzártságának köszönhető az is, hogy az izlandiak genetikailag nagyon hasonlítanak egymásra.
Gullfoss vízesés
Következő állomásunk Izland egyik leghíresebb vízesése, a Gullfoss volt. A hatalmas víztömeg elképesztő robajjal zúdul a hasadékba. Mivel gyönyörű, napos időnk volt, egy szivárvány tette még szebbé a látványt. Jobb időben nemcsak fent, ahol mi jártunk hanem lent, közvetlenül a vízesés mellett is van egy ösvény, viszont ez most le volt fagyva ezért nem lehetett megközelíteni.
Izlandi pónik
Gullfoss és a gejzírek között (amik egyébként egy pár perces autóútra vannak egymástól) érdemes résen lenni, mert meg lehet állni megnézni az izlandi pónikat. Több helyen is láthatjuk őket út közben, de itt le tudunk parkolni, nem zavarjuk a forgalmat és tudunk venni nekik valami finomságot.
Geysir geotermikus terület
A pónik után a Gejzírek földje felé vettük az irányt. A legnagyobb látványosság a Strokkur, ez az egyetlen gejzír ami ki szokott törni, méghozzá 4-10 percenként, így többször is lesz alkalmunk megnézni. Találkozhatunk még A Geysirrel, amiről az összes többi is kapta a nevét. Sajnos azonban ez már nem aktív, évek óta nem tört ki. Érdemes körbesétálni a területet, hiszen sok más hőforrást is láthatunk.
Kerið kráter
Utolsó állomásunk az az Arany Körúton ez a vulkanikus kráter volt, ahol megnéztük a benne kialakult tavat. A kráter peremén is végig lehet sétálni, illetve egészen le lehet menni a tóhoz, ami áprilisban még be volt fagyva. Ez volt az egyetlen hely, ahová kellett belépő (400 ISK/fő, kb. 1000 Ft.), a többi helyen csak a parkolásért kellett fizetni, kb. ugyanilyen értékben.
Tudtad? Izland energiaellátása leginkább megújuló forrásokból származik, kihasználva a geotermikus energiát és a gyors lefolyású folyókra épített vízerőműveket.
Dél-Izland túra
Az Arany körút mellett ez a másik kihagyhatatlan útvonal Izlandon. Akinek több ideje van a szigeten, annak érdemes tovább menni egészen a Jökulsárlón gleccserig, ahol még elmehetünk jégbarlangokba, gleccsertúrákra, megnézhetjük a Diamond beach-et és a Fjaðrárgljúfur kanyont. Nekünk erre már nem volt időnk sajnos.
Mi ezt a napot már Vatnsholtból indítottuk, ezzel sok időt megspóroltunk – ez a hely közel volt az Arany Körút utolsó állomásához és innen kényelmesebb volt elkezdeni a Dél-Izland túrát, mint visszamenni Reykjavíkba. Az utazás Vatnsholt és a legtávolabbi pont, Vík között oda-vissza kicsivel több mint 3 óra, és mivel volt 4 megállónk, ahol viszonylag sok időt el is töltöttünk, így ez is kitett majdnem egy egész napot.
Emlékszem, végig azt éreztem az izlandi utunk alatt, hogy az addig látottakat már biztosan semmi nem tudja überelni, de aztán megérkeztünk a következő helyszínre és újra leesett az állam.
Seljalandfoss
Első állomásunk a nagyon impozáns Seljalandfoss vízesés volt, ami már messziről is elképesztően gyönyörű volt, de ahogy közeledtünk, még inkább lenyűgözött. Ennek az a különlegessége, hogy jobb időben be lehet sétálni mögé, esetünkben viszont sajnos még le volt fagyva a kis út, ezért lezárták.
Minden oldalról megnéztük a vízesést, igyekezve betelni a látvánnyal, ami viszont meglepetés volt, hogy tovább sétálva több kisebb vízesést is láthattunk. Erre nem is számítottunk, hiszen mindig csak a Seljalandfosst látjuk a képeken, a körülötte lévő környezet pedig valamiért feledésbe merül. Úgyhogy itt eltöltöttünk még egy kis időt, sétáltunk, felmásztunk a hegyoldalra és megnéztük milyen onnan a kilátás, benéztünk kis barlangokba, megcsodáltuk a hegyoldalakban meghúzódó sok sirályt.
De az igazi meglepetés csak ezután jött! Még tovább sétálva megtaláltuk a Glúfrabúi-t, ami egy titkos vízesés a sziklák mögött egy kis szurdokban. Ahhoz, hogy teljes egészében láthassuk, a patakban lévő köveken lépkedve kell bejutnunk a sziklák mögé. Hatalmas falak veszik körül minden irányból az igencsak magas vízesést és elképesztő érzés a szurdokba bejutva, ott állni a lábánál. Ezt semmiképp ne hagyjátok ki, ha a Seljalandfossnál jártok – mindenképp menjetek tovább, kövessétek az ösvényt és meg fogjátok találni ezeket a rejtett helyeket. Ide mindenképp készüljetek vízálló ruházattal és cipővel (ami egyébként is ajánlott, de itt tényleg nem lehet ezek nélkül szárazon megúszni.)
Dyrhólaey
Seljalandfoss után haladtunk tovább kelet felé és Vík városától pár percre álltunk meg Dyrhólaey-nél. Erről a kis félszigetről mesés kilátás nyílik a fekete homokos tengerpartokra. A parkolóba vezető út rendkívül meredek, de már az autóból is nagyon szép volt a panoráma. Fent egyébként találunk egy világítótornyot is. Ezen a magas ponton elképesztő erős széllökések lehetnek, de annyira szép a látvány, hogy még a zord időjárás nem tudja elrontani az élményt. A magasságok, a színek, a hatalmas sziklák és hullámok egyszerűen elbűvölőek.
Vík Í Myrdal
Csupán pár perc autóútra Dyrhóaley-től találjuk Vík városát, ami a térség központi helye. Mi itt megálltunk ebédelni, illetve megnéztük a fekete homokos tengerpartot, ami ugyancsak gyönyörű volt, de beszéljenek inkább a képek. Itt egyébként nem is volt senki rajtunk kívül, hiszen az emberek inkább a szikla másik oldalán lévő partot szokták látogatni (Reynisfjara).
Skógafoss
Vík volt a legtávolabbi pont, ameddig elmentünk, ezután elindultunk vissza Vatnsholt felé. Szándékosan nem néztünk meg mindent az idevezető úton, hogy visszafelé is legyenek megállóink. Egy újabb elképesztő vízesést, a Skógafosst hagytuk a túra hátralévő részére.
Ez is bámulatos volt, mint minden más, amit eddig láttunk. Hatalmas, széles víztömeg zuhan le a magasból és napsütés esetén szivárvány kíséri a látványt. Egészen közel tudunk menni a vízesés lábához, de nemcsak lentről, hanem fentről is érdemes megnézni. Egy hosszú lépcsősor vezet a sziklaoldal tetejéhez, ezt semmiképp ne hagyjátok ki. Minket itt is értek kellemes meglepetések, hiszen ismét tovább sétáltunk az ösvényen. Rábukkantunk még egy vízesésre, lementünk a kis dombokon egészen közel a folyóhoz és a fűben ülve csodáltuk a látványt. Ráadásul a kilátás sem mindennapi, el lehet látni egészen az óceánpartig.
Reykjavík
Az érkezés és a hazautazás napján kétszer fél napot töltöttünk a fővárosban. Nagyon tetszett egyébként a város hangulata, és ugyan Izlandra elsősorban a természeti csodák miatt érkeznek az emberek, szerintem mindenképp érdemes a városokra is szánni egy kis időt.
Reykjavíkban megnéztük a híres, bazaltsziklákat idéző templomot, a Hallgrímskirját, ami a sziget legmagasabb, és talán legikonikusabb épülete. A templom belül is megér egy látogatást, illetve délután 4:30-ig (nyáron 8:30-ig) fel is lehet menni a tetejére és megnézni a várost felülről.
Voltunk a szivárvány utcán is, ami egy hangulatos kis sétálóutca a templommal szemben. Itt találtunk egy fotókiállítást Izland legszebb látnivalóiról.
Elsétáltunk még a kikötő környékére is, és sok időt töltöttünk a városközpont kávézóiban, vendéglőiben.
Izland termálfürdői és hőforrásai
Nincs is jobb, mint téli hidegben a szabad ég alatt fürdőzni a forró vízben. Izland híres a termálfürdőiről és megannyi hőforrásáról, úgyhogy tettünk róla, hogy kipróbáljunk többet is ezek közül. Sajnos az összeset nem tudom bemutatni, de hoztam három szuper opciót.
Blue Lagoon
Az elsővel kicsit sem okozok meglepetést, azt hiszem ez az a hely, amit mindannyian ismerünk. A Kék Lagúna igazán különleges látványt nyújt kékes-fehéres vizével, ami találkozik a fekete lávakőzettel. Az ásványi anyagokban gazdag geotermikus tengervíz hőmérséklete egész évben 38 fok körül mozog. A Kék Lagúna egy mesterségesen kialakított medence, bár sokan természetesnek hiszik.
Fontos, hogy online előre lefoglaljuk a jegyünket, különben előfordulhat, hogy nem lesz helyünk. 3 csomag közül választhatunk, mi az alapcsomagot (comfort) vettük meg, ami kb. 18.500 Ft volt fejenként. Ez a csomag a belépőn kívül tartalmaz egy arcmaszkot és egy italt, amit a vízben lévő bárban tudunk kikérni.
Bár tényleg meseszép a lagúna, mi egy kicsit többet vártunk tőle, de valószínűleg ennek az az oka, hogy hamarabb voltunk a Sky Lagoonban, ami minden képzeletünket felülmúlta. A Blue Lagoon felett kezd eljárni az idő, engem kicsit meglepett, hogy néhol omladozó falak fogadtak, az öltöző is elég kényelmetlen, zsúfolt volt. Persze nem ez a lényeg, és ezek csak apró részletek, de ennyi pénzért az ember valahogy igényesebb környezetet vár, nem azt a tipikus termálfürdős hangulatot, amit otthon is megtalálunk számtalan helyen. A lagúnában a víz hőmérsékletét nagyon egyenetlennek éreztük, néhol találtunk melegebb pontokat, de a legtöbb helyen nem éreztük kellően melegnek. Illetve millióan voltak itt, ami persze nem meglepő. Valószínűleg ha csak itt jártam volna, akkor nagyon tetszene, de mivel máshol is voltunk, így magasan volt a mérce.
Sosem gondoltam volna hogy ezt fogom mondani, miután meglátogattam a Kék Lagúnát, de ha csak egy fürdőbe tudtok elmenni és választani kell, akkor én egy másikat ajánlok. Mutatom is.
Sky Lagoon
A Sky Lagoon nem is olyan rég, 2021 áprilisában nyitott Reykjavíkhoz közel. Éppen ezért nem olyan ismert még ez a hely, én is csupán az utazásunk előtt pár nappal találtam rá. Bár a Kék Lagúnába akkor már megvolt a belépőnk, végül úgy döntöttünk, ide is elmegyünk. És milyen jól tettük! Az érkezésünk napján tulajdonképpen ez volt az első programunk. Azt hiszem, ez volt a tökéletes nyitása az utunknak.
Már maga a környezet is rendkívül igényes – gyors, gördülékeny és kényelmes a beléptetés; az öltöző sokkal exkluzívabb és a tompa fények, lágy zene igazán megnyugtató érzést kölcsönöznek. Sokkal több privát szféránk van átöltözni, poharak és víz van kikészítve, tényleg minden maximálisan a kényelmed szolgálja.
Ahogy belépsz a vízbe, hatalmas sziklafalak vesznek körül, keskeny, kanyargós szakaszok vezetnek a nyílt medence felé. Ráadásul gyönyörű, napos időnk volt és egyszerűen varázslatos látvány volt, ahogy a szellő fújta a forró vízből felszálló vízgőzt a naplementében. Ha kiértél a nyílt medencéhez, láthatod a feszített víztükrű medencét, ami egybeolvad az óceán látványával.
Ez a hely tényleg semmihez sem fogható, ahol eddig jártam. Ilyesmire gondoltam amikor fentebb említettem, hogy a Blue Lagoon-nál hiányoltam valami pluszt, valami különlegességet.
Ahogy a Kék Lagúnánál, itt is online foglaljatok. Szintén három csomagból lehet választani. Az alapcsomag ugyanannyiba kerül, mint a Kék Lagúnában, viszont mi itt a középső csomagot választottuk, mert szerettük volna kipróbálni a hét lépéses rituálét. Sajnos itt arcmaszk és ital nem jár a belépőhöz, de itt is van bár a vízben, ahol vehetünk alkoholos és alkoholmentes italokat egyaránt.
Az előbb említett hét lépéses rituálé megkoronázta az élményt. Az első lépés tulajdonképpen maga a termál medence. Emellett van egy hideg merülőmedence, ez a második lépés. Ezután a szauna következik, ami talán a csúcspontja az egésznek, ugyanis hatalmas üvegfala van tengerre néző kilátással. A szauna után egy hideg esőszobába mentünk, majd pedig kaptunk testradírt, amit felvittünk a bőrünkre. Ezt egy gőzkabin követte, végül zuhannyal zártuk a rituálét.
A Sky Lagoon minden képzeletünket felülmúlta, nagyon ajánlom mindenkinek, nekünk összességében sokkal jobban tetszett, mint a Blue Lagoon. Viszont nem értük be ennyivel, mindenképp szerettünk volna kipróbálni egy természetes hőforrást is, úgyhogy íme a 3. javaslatom, ha szeretnének élvezni Izland melegvizeit.
Reykjadalur
Ki merem jelenteni, hogy az egyik legkalandosabb élményünk volt ez. Már előre kinéztem ezt a helyet, láttam, hogy ez egy melegvizes folyó, de ennél részletesebben nem olvastam utána. Az egyik túránk után valamikor délután úgy döntöttünk, hogy elmegyünk ide, hiszen nincs túl messze tőlünk. Készültünk is már reggel, vittünk magunkkal törölközőt, fürdőruhát. A parkolóhoz érve (ezt még könnyen megtaláljátok a térképen ha beírjátok hogy Reykjadalur Parking) nézelődtünk, hogy hol lehet a fürdő, nem igazán láttunk semmit sem a környéken egy kávézón kívül, ami a parkolónál volt. Akkor jobban utánaolvastunk, hogy hogy lehet megtalálni a hőforrást és rájöttünk, hogy ezt egy túraútvonal mentén van. Írták valahol, hogy 3 km a túra és majd útközben látni fogjuk a hőforrást, magunk sem tudtuk pontosan, hogy tényleg annyit kell-e sétálnunk, vagy nem kell végigmenni. Én naiv azt gondoltam, hogy a felszálló gőz, ami már a parkolóból is látszott az majd biztosan az lesz, menjünk, nézzük meg. Elindultunk hát, voltak bennünk kérdések, például hogy hogy öltözünk majd át, egyáltalán akar-e mindenki fürödni, de ezen a ponton már kb. fél órája tanakodtunk a kocsiban, úgyhogy már csak azt mondtuk hogy induljunk el és majd ha odaértünk meglátjuk.
El is indultunk az ösvényen, alig vártam hogy odaérjünk a felszálló gőzhöz, gondolván, ott biztos van valami – hát volt is. Fortyogó sárpocsolyák, felszálló kéngőz, forró vizes patak ami körül még a fő is zöldebb volt.
Egyébként nagyon érdekes volt ezeket megnézni, el is időztünk itt egy picit (mert még nem tudtuk mi vár ránk utána :D). Aztán mentünk tovább az ösvényen, szembe jött velünk 1-2 ember, itt már megörültünk, hogy legalább biztosan jó helyen járunk, bár mondták, hogy még jó sokat kell mennünk és jobb ha belehúzunk, különben visszafelé ránk fog sötétedni.
Mentünk tovább, havas, saras utakon, hegyeken-völgyeken át. Már el sem tudtuk képzelni, merre lehet a fürdő, de közben annyira szép volt a táj hogy egy ponton azt gondoltam, ha nem fürdünk a végén, akkor is megérte eljönni.
No de több, mint egy óra séta után ezeken a kietlen helyeken, végre megtaláltuk a hőforrást! Csupán 3 ember volt ott rajtunk kívül, de ők el is mentek mikor mi megérkeztünk, úgyhogy tulajdonképpen miénk volt az egész hely. Jött a következő kérdés: hogy fogunk átöltözni? A folyó mellett vannak deszkák, néhány pad és pavilon, ami mögé el lehetett bújni, de igazából nem is ez volt a probléma, hanem hogy -2 fok volt és nagyon nagy szél. Nem volt mit tenni, kibírtuk ezt a kis kellemetlenséget, átöltöztünk és rohantunk a vízbe. Isteni meleg volt, tökéletes volt a hőmérséklete. Élveztük a jól megérdemelt pihenést és bele sem akartunk gondolni, hogy ki is kell majd szállni 😀
8 óra után kaptunk észbe, hogy sietnünk kell vissza, nehogy besötétedjen az úton. Szerencsére április közepén már egészen sokáig világos van, ráadásul nagyon lassan megy le a nap, úgyhogy még jók voltak a látási viszonyok, mikor végeztünk a túrával.
Én nagyon ajánlom mindenkinek ezt a programot, elképesztő volt a hideg, szeles időben, a havas hegyek között fürödni a meleg vízben és persze ennek az egésznek az volt a szépsége, hogy mindezt nem egy turisták számára kiépített mesterséges fürdőben tettük, hanem a természet lágy ölén.
Ha elindultok erre a túrára, mindenképp készüljetek megfelelő ruházattal (túrabakancs, réteges öltözet) és természetesen legyen nálatok fürdőruha, törölköző, papucs, víz.
II. Szállások
Miután összeállt a programterv és nagyjából láttam, hogy melyik estét hol lenne célszerű tölteni, elkezdtem szállásokat keresni. Nálunk mindig fontos szempont, hogy a szállás lemondható legyen, legyen reggeli és saját fürdőszoba. Első éjszaka Reykjavíkban maradtunk, itt találtunk egy olyan hotelt, aminek jó volt az ár-érték aránya. Nem éppen a városközpontban van, de mivel volt bérelt autónk, így ez nem volt probléma.
201 Hotel, Reykjavík
(Forrás: booking.com és saját fotók)
A többi éjszakát egy Vatnsholt nevű település közelében töltöttük, tulajdonképpen a semmi közepén, ahol mindössze 3 kis faház volt és 1-2 valamivel nagyobb épület recepcióval, étteremmel és néhány további kiadó szobával. Lokációt tekintve nekünk ez megfelelő volt az Arany Körút befejezéséhez és másnap a Dél-Izland túra elkezdéséhez. Sarki fény vadászathoz tökéletes a hely, hiszen messze van a városoktól, nincsenek fények és teljesen belátható az égbolt. Selfoss települése kb. 15 percre volt autóval, ahol pedig tudtunk vacsorázni. Szerintem aranyos volt ez a szállás, de ha valakit zavar, hogy nincs semmi a közvetlen környékén, akkor lehet érdemesebb inkább Selfossban keresgélni. A faházak nagyon picik voltak, ez inkább a fürdőszobában jelenthet kényelmetlenséget; úgyhogy aki kicsit válogatósabb szállások terén, annak nem biztos, hogy tetszeni fog. Bár szerintem semmi probléma nem volt vele, tökéletes volt arra, hogy ott töltsük az éjszakát. A szálláson lehet kérni reggelit is, az is teljesen rendben volt.
Vatnsholt Guesthouse
(Fotók: booking.com és saját fotók)
III. Gasztronómia, éttermek
Sok helyen megfordultunk az Izlandon töltött néhány napunk alatt. A legtöbb esetben sikerült nagyon jó helyeket választanunk, de persze voltak olyanok is, amik annyira nem voltak említésre méltók, úgyhogy most csak azokat a helyeket fogom felsorolni, amiket mi is szívesen ajánlanánk másoknak.
Reykjavík
Svarta Kaffið
Érkezéskor első utunk a Svarta Kaffið-ba vezetett, ami egy nagyon hangulatos kis vendéglő Reykjavík belvárosában. Olvastam, hogy itt nagyon finom leveseket ehetünk cipóban, ez pedig igazán jól esett a hideg időben, ráadásul a hosszú út után. Kétféle leves közül választhatunk minden nap (az egyik vegetáriánus), mi bárányragulevest ettünk, isteni volt. A leves mellé kérhetünk Gull sört, ami az ország legismertebb, legkedveltebb söre.
Seabaron
A másik kedvenc helyünk Reykjavíkban a Seabaron volt. Ez egy autentikus vendéglő a kikötő mellett, ahol elsősorban halételeket kóstolhatunk. Állandó az étlapon a langusztaleves, főételnek pedig választhatunk sokféle hal illetve rákétel közül, amiket nyárson sütnek meg. A langusztaleves a legjobb volt, amit a szigeten ettem, mindenképp ajánlom hogy kóstoljátok meg (még annak is, aki egyébként nem rajong a halakért – nekem sem a kedvencem, sőt, a halászlét sem szeretem annyira, de ez tényleg isteni volt).
BBP hotdog
A BBP (Bæjarins Beztu Pylsur) egy street food lánc Reykjavíkban, de ez nem egy étterem, hanem food truck. Az izlandi hotdog különlegessége, hogy édes mustárral (pylsusinnep) bolondítják meg, ezenkívül van benne apróra vágott nyers vöröshagyma, pirított hagyma, ketchup és remoulade mártás – meg persze a virsli, ami legtöbbször bárányhúsból készül.
Arany körút
Reykjavíkban számtalan szuper helyet találunk, ahol ehetünk, de a fővárost elhagyva már nehezebb dolgunk van. Az Arany körúton már előre kinéztem egy helyet, ami jónak ígérkezett (Supa Geysir), de sajnos aznap vettem észre, hogy ez a hely már nem üzemel, úgyhogy gyorsan utánanéztünk hogy mik vannak még az útvonal mentén. Rátaláltunk a Lindin Étteremre, ami nagyon jó választás volt, mindenképp ajánlom nektek, ha az Arany körúton jártok (Thingvellir és Geysir között)
Lindin Restaurant, Laugarvatn
Itt mindenki megtalálja szerintem, ami a fogára való. Vannak levesek, halételek, burgerek, de helyi különlegességek is – amiket sosem hagyunk ki az utazásaink során. Megkóstoltuk a hákarl-t, azaz rohasztott cápahúst, amit a brennevin nevű izlandi röviditallal kísértünk le (a neve magyarul fekete halált jelent….találó). A cápahús nem lett a kedvencünk, de egyáltalán nem volt olyan rossz az íze, mint amilyenre számítottunk (a szagáról ez már nem mondható el).
IV. Programterv
Összegezve a fentieket, nekünk az alábbiak szerint alakult az útiterv:
| 1. nap – Érkezés napja |
| Érkezés Izlandra a délutáni órákban |
| Ebéd a belvárosban: Svarta Kaffið |
| Sky Lagoon |
| Éjszaka Reykjavíkban: 201 Hotel |
| 2. nap – Arany körút |
| Thingvellir Nemzeti Park |
| Ebéd: Lindin Restaurant |
| Gullfoss vízesés |
| Geysir |
| Kerid kráter |
| Éjszaka Vatnsholtban: Vatnsholt Guesthouse |
| 3. nap – Dél Izland túra |
| Seljalandfoss és a környező vízesések |
| Dyrhólaey kilátó |
| Ebéd Vík városában, fekete homokos tengerpart |
| Skógafoss vízesés |
| Reykjadalur túra és fürdő |
| Éjszaka Vatnsholtban: Vatnsholt Guesthouse |
| 4. nap |
| Blue Lagoon |
| Ebéd Reykjavíkban |
| Városnézés a fővárosban |
| Indulás haza az esti órákban |
Utazásunk legvégén már tényleg csak egyetlen dolgot hiányoltam, a sarki fényt. Nagyon reméltem, hogy egyik este lesz hozzá szerencsénk, de nem volt elég tiszta az égbolt. Épp mondtam a repülőn, hogy mennyire sajnálom, hogy nem láttuk – majd néhány perccel később a pilóta hívta fel a figyelmünket, hogy az ablakon kinézve láthatjuk az Auróra Borealist. Ez megkoronázta az utazásunkat, ennél jobb búcsúajándékot el sem tudtunk volna képzelni. Nekem óriási élmény volt a saját szememmel látni ezt a jelenséget és már alig várom, hogy visszatérjünk egy északi országba és újra láthassam.
Mi így töltöttünk el négy napot Izlandon, és minden percét imádtuk. Nagyon szeretnék egyszer nyáron is visszatérni, hogy láthassam egy másik arcát is az országnak. Ne felejtsd el elolvasni az Izlandi sorozat második részét, ahol az általános tudnivalókról írtam.
travel with me 
1 thoughts